Gyémánt és Meteorit

Peppa kért, h meséljek:-) a gyémántbányákról, kráterről. A kőzettanra szakosodottak szerint ez az anyag kissé elavult de egy hidrogeológusnak most jó lesz:-) a teljesség igénye nélkül!

A kimberlit megjelenése:

Ø Kontinentális kérgekhez ezen belül is pajzs területekhez kötődően fordulnak elő. A kéreg a Föld legkülső kőzetburka, a kontinentális 30-40km ((a Himalája alatt 70-80km!)) az óceáni 10-15km vastag (a Föld sugarának össz kb 6370kméből). A pajzs a kontinentális kéreg azon része, amely ellenállt az idő vas fogának, a legrégebben képződött kőzetek találhatók itt gyakran a földfelszín közelében.

Ø Ritkák, nagy területen elszórt foltokban helyezkednek el. ((Emiatt pl Kanadában a célzott kutatásuk meglehetősen nehéz lévén h egy maximum néhány száz m átmérőjű kürtőt kell megtalálni többezer négyzetkilóméter kiterjedésű esetleg lakatlan, kőzettanilag feltérképezetlen területen.))

Ø Tölcsérszerű testeket alkotnak. 1-2km mélyen gyakran követhetetlen kiterjedésűek.

Hol fordulnak elő?

Ø Afrika D-i része: DAK, Botswana,

Ø Afrika K-i része: Tanzánia, Angóla

Ø K-Oroszország: Szibéria

Ø É-Amerika: USA és Kanada K és középső részein kisebb ritkább előfordulások

Ø (Ausztrália: ÉNy-on rokon kőzet a kimberlithez: lamproitok.)

Kémiai kőzettani jellemzői:

Ø Ultrabázisos kemizmusú magmás kőzet (azaz össz SiO2 tartalma 40-45% között van, ez nagyon alacsonynak számít).

Ø Magas Mg tartalmú.

Ø Erősen breccsásodott (azaz durván élesen töredezett kőzetdarabokat tartalmaz), a bazaltoid kürtőbreccsára emlékeztet.

Ø Jellemzője h tartalmazhat nagyméretű ásványkristályokat.

Ø A kőzettörmelékeket és szemmel jól látható nagy néha óriási ásványszemcséket kőzetmassza „tartja össze”. A kőzet különlegessége, hogy tartalmazhat ún. xenokristályokat (adott lávától idegen ásványzárvány) és xenolitokat (adott anyakőzettől eltérő képződési környezetben létrejött kőzetdarab).

Ø A Mg kémiai jellemzője, a stroncium-szám köpeny eredetre utal. (Köpeny a Föld kéreg alatti kőzetburka (~35-2890km) ezen belül már csak a mag van)

Ø A kőzet jellemzője még a ritkaföldfémekben való gazdagság.

No ééés a gyémánt! A gyémánt a kőzettel egyidejűleg képződött ((másodlagos előfordulási formája lehetne a folyóvízi üledékben felhalmozódás)), ami azt jelenti h 60-70kbar nyomáson és 2000C feletti hőmérsékleten képződött a kőzetünk azaz minimum 150-200km-es mélységben ezzel pedig a legmélyebb eredetű magmák egyike. Mindezekből egy dolog következik még h baromi gyorsan kellett a kőzetnek a felszínre törnie (30-100km/s) különben pl a gyémánt is átkristályosodott volna. Úgy képzelik, h nagyon heves robbanásos gázos vulkánkitörések szórták szét ezeket a kőzeteket melyekből mára már csak a vulkáni kürtők maradtak meg ezeket bányásszák pl DAKban is (de van ahol már csak a nyoma fedezhető fel az egykori kürtőnek pl Kanada egyes részein annyira erodálódott az idő és a jégkorszak során). Itt pedig vissza is kanyarodunk a történet elejére, miért kapcsolódik a pajzs területekhez ez a különleges kőzettípus? Mert a pajzs szilárd ellenálló kérge alatt az illóanyagok több 100 millió évig akkumulálódhattak (gyengébb kőzetlemezekkel ellentétben) és így a kitörés során nagyobb erejű robbanást idézhettek elő. Ma ilyen vulkán nem működik.

Legenda: Azt már tudjátok h a világ legnagyobb gyémántját (neve: Cullinan, 3106 karát volt) is itt (D-Afrika, Transvaal) találták, amit aztán három nagy és 96 kicsi darabba vágva dolgoztak fel és pl a Brit királyi ékszert (a róla híres jogart és két koronát) díszíti napjainkban. Dél-Afrika büszkélkedik egy Excelior nevű gyémánnagysággal is:-).

De a folyóvízi üledékekben is lehetnek tekintélyes méretű gyémántok.

Ezek a gyémántok a bányászottaknál általában nagyobb tisztaságúak, ékszerkészítéshez ezeket gyakrabban használják. Az egyik legszebb darab olyan legendáriummal rendelkezik, hogy bárki megirigyelhetné:-))). Indiában, Golkondában találták, eredeti súlya 793,5 karát volt ((egy karát vmi magnak a súlyával egyenlő amúgy és kb 0,2gnak felel meg)) csiszolt súlya 186,5 karát lett és a Towerben az egyik korona homlokdísze napjainkban (a britek úgy látszik mindig lenyúlták a nagy drágaköveket). Őt Koh-i-nur-nak hívják. 1926-ban említik először amikor is Nagy-Mogul tulajdonában volt. Nadír sah majd teheráni nemzeti bank kincstárában őrizték, aztán valamelyik szultán a turbánjába rejtette nehogy ellopják tőle... De az aktuális háborús ellenfele, Nadír sah, ezt megneszelhette mert békét ajánlott a szultánnak. Csakhogy a béke kötés turbáncserével járt és a szultán nem volt elég éber, ám a cseles tolvaj Nadír is megjárta, mert „hazafele” megtámadták és Randzsin szik uralkodó kezébe kerül a gyémánt. Nem sokáig, mert 1845-47 közt angol-szik háború folyamán elrabolják a gyémántot kifejezetten erre specializálódott tolvajok, és azok után már a kereskedelem fekete bugyrain keresztül jut a Brit uralkodó tulajdonába még néhány csavar és néhány kereskedő halálának beiktatásával. Amint látjátok én sem tudtam tökéletesen jegyzetelni a szövevényes sztorit (már az elején is vannak kétségeim), de olyannyira érdekes h állítólag több könyv is szól helyettem, pontosabban:-)!

Az biztosan tudjátok h a legkeményebb ásvány, ám nagyon „törékeny”, mivel tökéletes a hasadása, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy ha rácsapsz egy kalapáccsal ezer apró kis kristállyá esik szét. Ékszeriparban 4C-vel jellemzik: clean (tisztaság, „átlátszóság”), color (szín, szennyezőanyagok színezhetik), cut (megmunkálhatóság, saját porával csiszolják legszebb a brilliáns formára, ami 57 lapból áll), carat (a már fent említett súly).

Meteoritkráter

Összetört kőzet

A két móricka-ábrát leginkább szórakozás végett csináltam :-) ((bocs h nagyon vékony vonallal rajzoltam!)), az első a kisebb energiájú és tömegű meteoritok, míg a második a nagyobbak becsapódásakor keletkezik. De nem is az alakja az igazán izgalmas ezeknek a krátereknek, hiszen amíg csak ezt tudták róluk sokukat szép szabályos vulkáni kráternek képzelték, ahogy ezt Laci is írta, hanem ami megkülönbözteti őket az a kőzet- és ásványtani átalakulások. Asszem viszont, h ezzel nem untatlak Titeket:-). A lényeg az h a brutál nyomás amit a becsapódás okoz olyan ami pl a Föld kéreg-köpeny (6kbar) határán vagy akár (ritkábban) a köpeny-mag határán (137Gpa) uralkodik.

Ami még segítheti a kutatásokat a kőzetek izotóp- és nyomelem-összetételének vizsgálata, ugyanis a meteoritok ezen jellemzői a földi kőzetektől legtöbbször nagyban eltérőek.

Pontosan ez a kutatási irány szolgáltatta az eredményeket a Dél-Afrikában található Vrederfort kráter esetében is, mely 140km-es átmérővel rendelkezik(!!!). Ez amúgy kb 2milliárd éves ha jól tévedek.

Mára ennyi, :-)

Eszter