Olvasnivalo Drakensberg

Szombaton annak ellenére hogy hétvégére vacak időt mondtak, szép napsütésre ébrendtünk, már aki, mert Bohus
aki a sofőrunk volt, kb 1 órát késett, így fél hatkor indultunk el. A Cél Drakensberg, óriási hegyek, san (ők az őslakosok
25 ezer éve élnek itt) barlangfestmények hazája. A szállás amit Laci foglalt le először bizarrnak tűnő színe(lila) miatt
kicsit elbizonytalanított, de kozelebbrol megvizsgalva tokeletesen megfelelonek talaltam. Winterbergben meg gyorsan vettunk
esoruhat, is irany a hegyek. Drakensberg a Dél Afrika közepén elhelyezkedő Lesotho (leszüthü) - ami föld "legmagasabb
legalacsonyabb pontú" országa; azaz a legalacsonyabb pontja is 1000m fölött van - szélén helyezkedik
el. Monks Owl nevű helyről indítva mentünk egy körtúrát, az újonnan beszerzett esőruhát mindenki használta.
A "Nandis fall" vízesés kárpótolt az esőért, és a dagonyáért amelyen keresztül meg kellett küzdeni. A vízesés
mögé is be lehet mászni, régi gyerekkori álmom teljesült :-), az összes kincses barlang ilyen helyen
van a filmekben. Visszaúton még egy botsáskának tetszett meg a kabátom színe, és utazott rajta egy
dbig. Sajnos a barlangfestményekre már nem jutott idő, majd talán máskor...

Vasárnap 150km-t autóztunk, Lesotho szélén, ég és föld határán. A nap sütött és lélegzetvisszafojtva
figyeltük a gyönyörű tájat. A végállomás a Thugela vízesés, mely a világ második legmagasabb
vízesése 850 méterről 4 lépcsőben zuhan le a Thugela patak(a forrás 3400 méter magasan van).
A vízeséshez át kellett menni egy városon, ahol nem láttunk fehér embert, és 15km hosszú volt.
Itt nem szerettünk volna defektet kapni. A vízeséshez vezető úton láttunk páviánokat,
és mormotákat is (? angol neve rock dassie). A vízesést kb 2 óra séta után értünk el,
a végén egy kis létrázással egybekötve (tériszonyosoknak nem ajánlott). Sajnos a látvány
nem sokáig kárpótolt minket, mert mikor a szél befújta elénk a ködöt,
így kb 3 mpig élvezhettük a látványt. Utána még fél órát hallgattuk a víz csobogását, hátha,
de csak rosszabb lett. A helyen ahol voltunk, egy óriási sziklaperem, alattunk 850 méteres
szakadék, ez tiszta időben még fokozottabb élményt nyújtott volna.. A visszautat ködben tettük meg,
de ez Bohust nem zavarta abban, hogy kb fél órát még fotózzon.